Noha egy tésztablogon ez alapkérdésnek tűnhet, azért nem árt időről időre átvenni a tökéletes tésztafőzés tudományát. Mert tudományról van szó, és őszintén szólva olyan sok a téveszme, hogy a magunk részéről szívesen oszlatjuk.

Bár a tészta talán a leggyakrabban főzött, és a legegyszerűbbnek tűnő étel, mégsem könnyű úgy megfőzni, hogy igazán jó legyen. (Mást ne mondjunk, elterjedt melléfogás olajat adni a vízhez.)

A sok százféle alakú és méretű tésztához más és más szósz illeszkedik tökéletesen, legalábbis az olasz „tésztabibliák" szerint. Álljon itt néhány ötlet felsorolásszerűen, avagy hogyan főzzük jól tésztát.

- Először is fontos a megfelelő méretű edény, hogy ne túl kevés vízben próbálkozzunk az adott tésztamennyiséggel.
- 100-150 g tésztát szánjunk egy személyre
- SOK VÍZ - 1 l főzővíz jusson 100 g-ra
- SOK SÓ – 1 evőkanál só 1 l vízhez – ha ez megfelelő mennyiségű, akkor nem kell újra sózni sem a tésztát, sem a szószt a későbbiekben.
- Ne adjunk olajat a vízhez!
- Hagyjuk a vizet buborékolásig forrni.
- A víz teljesen fedje el a tésztát.
- Tegyük rá a tetőt az újraforrásig.
- Keverjük meg a tésztát, hogy teljesen elváljon egymástól.
- Ellenőrizzük az állapotát 4 perc után.
- Al dente állapotig kell főzni, amikor a közepe még nyers, hogy úgymond harapni lehessen.
- Mielőtt leöntjük róla a vizet, vegyünk le belőle egy bögrével és tegyük félre.
- Szűrjük le.
- Öntsük vissza az edénybe, és öntsük rá a félretett vizet, ami megakadályozza, hogy összeragadjon, de jobban tud hozzá tapadni a szósz.
- Tegyük rá a szószt és keverjük el a tésztát benne.
- Ne tegyünk rá túl sok szószt, mindkettőnek az ízét külön is kell, hogy érezzük. Akkor jó, ha tökéletes összhangban van a kettő.