Nem jött össze a szilveszteri lottó, tombola, szerencsejáték? Van még esély: a január 14-én beköszöntő „öreg újév” alkalmából készítsd el a híres vasilopitát – görög ünnepi sütit –, mely nemcsak felejthetetlen gasztroélmény, de aki megtalálja a belé rejtett meglepetést, egész évben a sors kegyeltje lesz…

Vasilopita nélkül a julián naptárt tartó görög ortodox keresztény közösségekben elképzelhetetlen az újév, mely Gergely-naptár szerint (1901-től 2100-ig) január 14-én köszönt be. Görögországban, a Balkánon, Kelet-Európában és a világ más pontjain, ahol keverednek a keleti és nyugati hagyományok szerint ünneplők, karácsony és újév tájékán dupla élvezetben lehet részünk, hiszen szinte folyamatos fiesztázás zajlik – bár a keleti ortodoxia szerinti, január 7-én lévő karácsonyt komoly, 40 napos böjt előzi meg, ami a nyugati kereszténységben szintén hagyomány, bár az igazat megvallva többségünknek fogalma sincs róla, hogy november 12-től (Szent Márton böjtje) vagy 15-től (Szent Fülöp böjtje) egészen karácsonyig önmegtartóztatni kellene…

Az ortodox, vagy régiesen „öreg” újév elengedhetetlen gasztrokellékei közé tartozik a gránátalma és a vasilopita. Előbbit, mely természetesen a bőség, termékenység, prosperitás szimbóluma, január 7-én, karácsonykor a bejárati ajtó fölé akasztják – egyes családok a gyümölcsöt előzőleg meg is áldatják. Január 14-én, újév beköszönte előtt aztán mindenki kivonul a ház elé, majd egy bonyolult visszatérési rituálét követve, a „kalo podariko” nevű szokás keretében az egyik családtag az ajtóhoz vágja az almát: ha sok mag szóródik a küszöbre, szerencsés lesz az év.

Az ünnepi vasilopitát, mely az egyik legfontosabb korai egyházi személyiség, Nagy Szent Vazul nevét viseli, éjfél után vágják fel, ekkor veszi kezdetét a csata a süti belsejébe rejtett érme megszerzéséért (igen, a szokás nagyon hasonlít a Franciaországban január 6-án, vízkeresztkor készült galette des rois, a „Háromkirály-pite” hagyományához).

 Cézáreai Bazil-mozaik a kijevi Szent Szófia székesegyházban

Nem véletlenül érmét, és nem pl. babszemet – mint a galette des rois esetében – rejtünk Vazul pitéjébe: a más néven Cézáreai Bazilként ismert, i.sz. 330 és 379 között élt szent ugyanis nemcsak a hiten építő magányban elmélkedő szerzetes volt – a fellelhető információk szerint épp nem az ő műfaja volt csendes elvonulás –, hanem dinamikus, kiváló szervezőkészséggel és diplomácia érzékkel megáldott valaki, aki megkeresztelkedése után szétosztotta vagyonát a szegények között, majd szülővárosából, Caesareából (ma Kayseri, Törökország) egy személyiségépítő palesztin-szíriai-egyiptomi tanulmányútra távozott. Innen visszatérve özvegy édesanyjával, nővérével, a később szintén szentté avatott Makrénával és nőtársaikkal jótékonykodó, a szegényeket, rászorulókat segítő közösséget hoztak étre Annesiben (ma Uluköy, Törökország). Vazul karrierje felfelé ívelt: visszatért Caesareába, ahol aktívan tevékenykedett tovább, míg 370-ben püspökké nevezték ki. Levelei szerint nagy energiát fektetett a társadalom perifériáján élők – tolvajok, prostituáltak – megtérítésébe, a papság tagjait ugyanakkor az elkényelmesedés ellen szólította fel, a fontos egyházi pozíciókra megfelelő jelölteket saját kezűleg válogatta ki, és nem fogta vissza magát, ha elégedetlen volt a városi köztisztviselők vagy akár egyházi személyiségek munkájával, véleményével. Caesarea határában, immár nagy volumenben szerzetesi közösséget szervezett: a Basiliad nevű komplexumban, amit barátja, Nazianzoszi Szent Gergely a „világ hét csodája” közé sorolt, szegényház, kórház, közkonyha működött. Az ortodox kolostorokban érvényes szerzetesi szabályzat máig jórészt az általa lefektetett alapokon nyugszik, nevét őrzi a Nagy Szent Vazul-rend (baziliták vagy bazilisszák), ugyanakkor a bencés rendet megalapító Nursiai Szent Benedekre is nagy hatással volt, így a bencés szerzetesi életben is őrzik hagyományát. A római katolikus zsargonban az „egyháztanító” vagy „egyházdoktor” (doctor ecclesiae) címet viseli, de a görög Ouranophantor névvel is szokták illetni, melynek jelentése kb.: mennyei titkok feltárója.

A vasilopita Görögországban két stílusban készül: kerekre sütött kalácsként (a húsvéti tsoureki újévi verziója), valamint gazdag kevert tésztaként, ilyen a lenti recept. Az idők folytonosságának szimbólumaként formája szintén kerek, a frissen kisült finomságba celofánba csomagolt, szerencsét hozó érmét rejtünk el. Egyesek szerint az arany érme a legjobb, de ha ilyennel nem rendelkezünk, bármilyen nagyobb, szép érme megteszi.

Ahány ház, annyi vasilopita Görögországban is: az újév első számú kedvencét készítik mandulával, szezámmaggal, mahlebbel (a mahaleb-cseresznye magjának fűszerként használt, keserűmandula-ízű őrleménye), az alábbi pedig egy puha, aromás, narancsos interpretáció, gasztrovirtuózok számára a végén extrákkal.

Kép: Ella Olson, pexels.com

Vasilopita: görög újévi sütemény

Hozzávalók 1 kerek, 8 szeletes sütőformához:

- 20 dkg barna nádcukor (egy része lehet méz is)

- 190 gramm szobahőmérsékletű vaj

- Fél dl frissen facsart narancslé

- 1 dl krémes görög joghurt

- 2 kezeletlen narancs frissen reszelt héja (csak a sárga rész)

- 3 nagy, friss tojás, szétválasztva

- 1 teáskanál vaníliakivonat

- 370 gramm minőségi búzafinomliszt

- 1 csapott teáskanál sütőpor

- 1 csipet só

- 1 marék blansírozott mandula

Elkészítés:

1. A sütőt melegítsük elő 180 fokra.

2. A lisztet szitáljuk össze a sóval és a sütőporral.

3. A tojásfehérjékhez csavarjunk pici narancslevet és verjük őket fényes, kemény habbá. Felhasználásig tegyük félre.

4. A szobahőmérsékletű vajat verjük extra könnyűre, habosra a cukorral (és mézzel, ha használunk).

5. Konyhai robotgéppel folyamatosan verve egyenként adjuk hozzá a tojássárgákat,

6. Majd alacsonyabb fokozatra kapcsolva a joghurtot,

7. Végül a narancslevet, a narancshéjat és a vaníliakivonatot.

8. Konyhai spatulával keverjük el a masszában a sóval, sütőporral összeszitált liszt 1/3-át,

9. Majd a keményre vert tojásfehérje-hab 1/3-át,

10. A liszt következő 1/3-át,

11. A hab következő 1/3-át,

12. Végül fejezzük be a maradék liszt és hab utolsó harmadával.

Sütés: a formát jól vajazzuk ki, hintsük meg egy kis liszttel. Öntsük bele a tésztát, spatulával igazgassuk el, szórjuk meg blansírozott mandulával. Kicsit rázogasuk meg, hogy a mandulaszemek a tésztába süppedjenek. 180 fokra előmelegített sütőben süssük szép aranybarnára. Végezzünk tűpróbát: ha tisztán jön ki a süti közepéből, elkészült.

Az érme elrejtése: a megtisztított érmét csomagoljuk celofánba. Ha a süti kicsit kihűlt, emeljük meg, majd alulról, az érmét élével nyomjuk a tésztába, és helyezzük el kb. a közepén. Vigyázzunk, ne legyen túl kicsi az érme.

Tálalás: a vasilopitát tálalhatjuk kandírozott narancshéj-forgácsokkal a tetején, kedvenc pezsgőnk kíséretében.

Extrák: a sütit gazdagíthatjuk narancslikőrbe áztatott mazsolával, aszalt gyümölcsökkel. A gyümölcsöket pár óráig, vagy akár egy egész éjszakán át pácoljuk, és a maradék áztatólikőrrel együtt keverjük a tésztába a 7. pont után (a plusz nedvességet számítsuk bele a tészta állagába.) Mandulás ízek kedvelői a liszt felét finomra őrölt mandulával helyettesíthetik.

Ευτυχισμένο το νέο έτος (eftychisméno to néo étos) – Boldog új évet, sikereket, jó egészséget, és nem utolsósorban felejthetetlen gasztroélményeket mindenkinek!

Kulináris kalandok a világ körül a teszta.fun Kultúrmetélt-rovatában>>