Nem kell vegának lenni ahhoz, hogy belekóstolj a növényi gasztronómia rejtelmeibe: a 2018-ban indult Plant Power Day nem megvonásról, hanem egészségről, kulináris kreativitásról és a környezet számára megspórolt energiáról szól, ráadásul úgy, hogy kedvenceidről sem kell lemondanod.
Így tavasz elején mindenki ki van éhezve a friss energiákra, a március 7-i planquet, vagyis „növényi bankett” pedig pont egy olyan kezdeményezés, melynek résztvevői fantáziadús zöldséges fogásokban tobzódnak, ha nem is teljesen vegásítva a menüt, de az arányokat átszabva úgy, hogy a növények kerüljenek reflektorfénybe.
A 2018-ban indult Plant Power Day alapötletét a növényi élelmiszereket gyártó, genti székhelyű Alpro jegyzi, aki a zöld étrend népszerűsítéséért a fantasztikus vega ételeiről híres séfpárost, a BOSH! receptoldalt futtató Henryt és Iant kérte fel együttműködésre. A projekt elsősorban mégsem vegáknak vagy vegánoknak szól, hanem azoknak a mindenevőknek, akik egészségük és a bolygó érdekében nyitottak az újra.
Hús, mint köret: a Plant Power Day célja, hogy tegyen a nyugati ember táplálkozását uraló, egészségügyileg, környezetvédelmileg eltorzult arányok ellen. Még mindig sokan nőnek fel úgy, hogy számukra a főétkezés egy nagy szelet bő olajban sült húsból áll sült krumplival, maximum pár szál salátával vagy savanyúsággal a tányér szélén, valamint a reggelit és a vacsorát is a többszörösen feldolgozott, állati eredetű élelmiszerek uralják. Azonban ha nem tanuljuk meg szeretni, becsülni a zöldségeket, nemcsak szuper gasztroélményektől esünk el, hanem tápanyag- és rostbevitelünk is elégtelen lesz, ami hosszú távon akár súlyos hiányállapotokhoz, emésztőrendszeri megbetegedésekhez, rákhoz vezethet, emellett persze társadalmi szempontból sem mindegy, mennyit költünk olyan életmódból fakadó betegségek kezelésére, amik elkerülhetőek lennének.
Reggel különösen fontos a folyadék-, vitamin- és rostbevitel: a tanzániai hadzák például majomkenyérfa-gyümölcsből készült "turmixszal" kezdik a napot, mely kb. 20-30 gramm rostot tartalmaz, kétszer annyit, mint egy nyugati ember átlagos napi rostbevitele. A dietetikusok által ajánlott rostmennyiség legalább 25-30 gramm naponta, közvetlenül zöldségekből, magvakból és gyümölcsökből, nem táplálékkiegészítő készítményekből. (Kép: unsplash.com)
Hosszan lehet a növények értékeit sorolni: biztosítják az emésztőrendszert áttisztító rostokat, a szervezet működéséhez – nem mellékesen a bőr és a haj szépségéhez – szükséges vitaminokat és ásványokat, gyulladásgátló antioxidáns-tartalmuk révén a rákos megbetegedések ellen hatnak, bioaktív komponenseik támogatják a szív- és érrendszer, az idegrendszer, a mozgásszervek egészségét. Nemhiába jutott a téma 20. századi úttörője, a „nyugati ember nyavalyáit” kutató Denis Parsons Burkitt professzor (1911-1993) is arra a következtetésre, hogy az elegánsan „civilizációs betegségeknek” titulált problémák, köztük szakterülete, a vastagbélrák életvitel szempontjából 2 fő okra vezethető vissza:
- Alacsony rostbevitel
- A gyorsan felszívódó szénhidrátok mértéktelen fogyasztása
Parsons professzor életének jelentős részét afrikai törzsek tanulmányozásával töltötte, 20 év afrikai kórházi munka után Angliába visszatérve pedig döbbenten tapasztalta, hogy milyen nagy számban fordulnak elő olyan betegségek, amik az „isten háta mögötti” helyeken szinte ismeretlenek. Az életmódból adódó okok között a rostbevitel elégtelenségét és a gyorsan felszívódó cukrok negatív hatását állapította meg, a növényi rostok fontosságáról, betegségmegelőző szerepéről pedig könyvet is írt 1983-ban.
Érdemes hangsúlyozni nemcsak általában a rostok, hanem a nyers rostok, azaz nyers zöldségek, gyümölcsök, magvak szerepét a táplálkozásban – kutatások azt mutatják ugyanis, hogy ezekből vagyunk leginkább elmaradva, manapság még az 1970-es évekhez képest is sokkal kevesebb nyers gyümölcsöt, zöldséget eszünk. Bizonyos vitaminok (A, D, K, E) hőkezelve: sütve, párolva, grillezve, aszalva hasznosulnak legjobban a szervezetben, bizonyos hőérzékeny, vízben oldódó vitaminok (C, B) viszont nyers formában, ezért nagyon fontos mind gyerekek, mind felnőttek számára a napi optimális, friss zöldség- és gyümölcsbevitel, valamint érdemes a főtt ételeket tálalás előtt zöldfűszerekkel, akár ropogós tavaszi csírákkal megszórni, ami nemcsak esztétikailag emeli az étkezés fényét, de egészségileg is így lesz teljes a kép.
A március 7-i Plant Power Day nem arról szól, hogy egyik napól a másikra zöldülj be és legyél szöcskechips-rajongó, hanem hogy próbáld ki, milyen az arányokat felcserélve: a zöldségeket főételként, a húst (ill. más, állati eredetű hozzávalót) kis mennyiségben, köretként enni. Persze senki sem akadályoz meg abban, hogy ezt a napot teljes egészében a növényeknek szenteld: az Alpro szerint aki 1 napig vegára vált, nem kevesebb, mint 1500 liter vizet spórol a bolygó számára és 2 kilóval csökkenti karbonlábnyomát (ami kb. 2 heti zuhanyzással felhasznált vízmennyiségnek és egy 2 napig felkapcsolt égő energiafogyasztásának felel meg).
És ha már a kilókról van szó: a rostoknak megvan az a pozitív hatása, hogy telítenek, pl. egy szép szál nyers sárgarépa azonnal lenyomja az éhséget, így nemcsak a bolygó és annak jobb sorsra érdemes állatai, hanem vonalaink is meghálálják a gyümölcsökkel, zöldségekkel, magvakkal, hüvelyesekkel, fűszernövényekkel turbózott étrendet.
Az esemény 2021-ben természetesen online zajlik, az ételkompozíciókról készült fotók, videók a #PlantPower és #PlantPowerDay-en láthatók az Instagramon. Energikus gasztroélményeket, kreatív kulináris kalandozást mindenkinek!
(Képek: unsplash.com)
