Hát nem tudom ki, hogy van vele, de én nem tudok leves nélkül élni. Van, hogy csak levesre vágyom, a szilárd étel pedig érdektelen marad mellette. Van, hogy a tiszta fehér, forró levesre áhítozom, a szürcsölés élményére, és van, hogy sűrű barna levesre, ami laktat, amitől tele lesz a gyomrom, ami gazdag, és szinte főételként fogyasztható. Ha pedig leves, akkor levestészta, aminek a sok fajtája is jelzi, milyen meghatározó számunkra a leveskultúra. Most be is ugrott az a vicces kérdés, hogy vajon az analfabétáknak is ugyanúgy ízlik-e a betűtésztával készült leves. ;-) Na jó.. skip. :D
Mindig csodálkozom azon, ha külföldi útjaim során olyan gasztrokultúrával találkozom, amiben nem jellemző a leves. A magyar ember szerintem leves nélkül nemigen tudja elképzelni a vasárnapi családi vacsorát. Persze nemcsak mi magyarok bírunk megannyi recepttel a levesek terén.
Egy személyi edző barátom tett ki egyik nap egy posztot, és fotót az ebédjéről, amit az Oriental Soup House-ban fogyasztott. Mindjárt tudtam, hogy nekem is ott a helyem, meg kell kóstolnom azt a rizstésztát, levest és ízeket.
Azt hittem, ha majd hét közben megyek, egy nem déli időpontban, akkor majd szellős lesz a hely. Tévedtem. Az emberek imádják ezt a levesházat, és nagyjából mindig tele van. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne leülni. Van egy emeleti szintjük is, nem csak a nyitott konyha mellett lehet asztalt kapni. Nagyon új volt számomra, hogy a vendégek összetétele milyen vegyes. Voltak idősek és egyetemista korúak, laptopos dolgozó zakós-ingesek, celebek és ismeretlen nyelven beszélő turisták. Voltak egyedül ücsörgők és vidáman csicsergők. Úgy éreztem, mégis mindenki jól tudja itt érezni magát, egymás közelségében, mégis elkülönülten.
Még be sem léptem, de egy segítőkész lány és fiú fogadtak, és ahányszor odajöttek hozzám – rendelést felvenni, megkérdezni, hogy van-e még másra is szükségem, fizetni – folyamatosan kedvesen, mosolygósan léptek hozzám. Ez a gesztus mindenképpen hozzátett az étterem értékéhez.
Az étterem hangulata megkapó. Ázsiai, vietnami, Fülöp-szigeteki hangulat keveredve a modern, indusztriális, letisztult stílussal, sok-sok fával, egy, a teret meghatározó óriási fotóval. Imádtam. A konyha nyitott, ami bizalmat kelt, hiszen a vendég látja, hogy friss alapanyagokkal, zöldségekkel, tiszta környezetben dolgoznak a szakácsok.
Az étlap átlátható, korrekt árakkal. Jó előre tudni, hogy kártyás fizetésre nincs lehetőség, csak készpénzt fogadnak el.
Alapvetően levest kínálnak, roppanós zöldségekkel, ínycsiklandó húsokkal, tiszta lével. Persze vannak egyéb főételeik is. Én rákos, rákgolyós, rizstésztás levest ettem, imádtam a mellé tett lime-ot, amit én nyomtam bele. A citrus tényleg hozzátett az ízélményhez.
Profi volt a kaja, annak állaga, kinézete és íze. Szerintem Te se hagyd ki! :-)
Elérhetőség:
OSHO
https://www.facebook.com/orientalsouphouse/
1136 Budapest
Balzac utca 35.
(Hollán Ernő utca sarka)
- KockacZukor -