Olyan posztapokaliptikus korban élünk, melyben a legegyszerűbb, legtermészetesebb dolgok nem működnek, és mozgalmat kell szervezni azért, hogy megvalósuljanak olyasmik, melyek a nagyszüleinknek észrevehetetlen evidenciák voltak. Mondhatnék sok példát, de ami idevág, az a piac.
 

A Kincsünk a Piac évek óta működő piacvédő mozgalom most összefogott a KÉK Kortárs Építészeti Központtal és pár nappal ezelőtt konferenciát rendeztek a városi piacok lehetőségeiről. Ezzel kapcsolatban közleményt/kiáltványt is adtak ki, melyet a Más Tészta teljes mellszélességgel támogat. Ezért most közzétesszük az evidenciákat csatarendbe állító közleményt.

"MINDEN KERÜLETBEN LEGYEN ÉLELMISZERPIAC"

VITAINDÍTÓ

Ételeink termesztésének és értékesítésének módja kihat környezetünkre, egészségünkre és életünk minőségére. A termelői piacok és a vásárcsarnokok fontos elemei az élelmiszer-elosztó láncnak. Lehetővé teszik, hogy a helyi termelők és beszállítók is részei legyenek az élelmiszerpiacnak. A városi lakosok számára ezek a helyek az ízletes, minőségi, idényben friss és helyben termelt zöldségek, gyümölcsök és húsok első számú beszerzési helyei.
A kistermelők a méltányos élelmiszer-elosztó lánc fontos részei. Egészséges, a földet
és a környezetet is óvó, fenntartható módszerekkel termelt élelmiszereket kínálnak.

A termelési oldalon a helyi mezőgazdaság és a kistermelők fenntarthatósága és fejlődése a nemzeti és uniós mezőgazdasági és kereskedelmi politikától, illetve a civil kezdeményezésektől függ. Ezek az irányelvek meghatározzák az élelmiszer-elosztó lánc globális és lokális elemeit, a kis gazdaságok gazdasági életképességét, és irányt szabnak a hipermarketek és globális viszonteladók működésének. A kiegyensúlyozott és fenntartható
élelmiszer-elosztó lánc hiánya a regionális élelmiszer-termékek mennyiségének, változatosságának és minőségének csökkenését eredményezi.

A termelői piacok és vásárcsarnokok a helyi termények első számú lelőhelyeként a
gazdasági tevékenységek motorjai - az eladók és a termelők számára is megélhetést
biztosítanak. Az általános nézettel ellentétben az élelmiszer-piacok általában alacsonyabb árakon kínálják áruikat, mint a nagy szupermarket-láncok. A hipermarketek és globális kereskedők versenyellenes gyakorlata meghatározó tényező az élelmiszerek termelésében és elosztásában, és csökkenti a helyi termőföld- és termelőgazdaság-irányítási modellek
életképességét és változatosságát.

A települések termelői piacai és vásárcsarnokai a közösségi élet szerves részei, olyan
találkozóhelyek, amelyek emelik egy adott környék életminőségét. A termelői piacok és vásárcsarnokok értékes hagyományos terek, olyan források, amelyeket az integrált fejlesztés helyett az ingatlanpiac érdekeit szem előtt tartó városrendezési projektek veszélyeztetnek.

A hipermarketek, ha mégoly praktikusak is, negatív hatással vannak a városi környezetre és a szűkebb környékükre. Vásárlóik autóval érkeznek, ami növeli a légszennyezést; a hozzájuk tartozó parkolók és kiszolgáló utak több helyet foglalnak el, mint maguk az üzletek; kiszorítják a piacról a kis üzleteket, ami a helyi vásárlási lehetőségek, a
közösségi adottságok és a megélhetés rovására megy.
 

Javaslatok

• A helyi önkormányzatok és a piacok vezetői támogassák kerületi élelmiszer-piacok fejlesztését, mint kereskedelmi és társadalmi tevékenységek olyan helyszíneit, amelyek a helyi lakosság és a termelők számára is hasznosak.

• Az élelmiszer-piacokat a városi élet és a helyi gazdaság számára értékes, életképes gazdasági egységekként tartsák fenn, élesszék fel és bővítsék. A már meglévő piacok infrastruktúráját és a rájuk vonatkozó szabályokat ezen céloknak megfelelően tisztázzák és tartsák fenn.

• A közösségi piacok fejlesztése, vezetése és fenntartása társadalmi felelősség, ezért átlátható és elszámoltatható vezetésükre van szükség.

• A piacok vezetősége olyan felelős politikát határozzon és valósítson meg, amely az eltérő értékesítési rutinokat, termelőképességet és működési módokat is figyelembe veszi. A döntéshozók alakítsanak ki a helyi- és kistermelők számára az ő tevékenységükhöz alkalmazkodó egyszerűsített eljárásokat tartalmazó irányelveket.

• Országos szinten olyan mezőgazdasági politika kialakítására és promóciójára van szükség, amely a gyümölcs-, zöldség- és terményfajták sokféleségének a megőrzését és termelését támogatja. A meglévő szabályozást olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy lehetővé tegye a kistermelők számára a helyi fajták szaporítását, termelését és értékesítését.

• A kerületi önkormányzatok és civil csoportok a tudatos fogyasztást megcélzó kampányok és egyéb eszközök segítségével népszerűsítsék és könnyítsék meg a rövid élelmiszer-elosztó láncok elterjedését és megerősítését direkt marketing-kezdeményezések és -hálózatok útján.

Piacot minden kerületnek: étel, fogyasztás, urbanisztika
Nemzetközi szimpózium az élelmiszer-piacok városi jelentőségéről
2010. március 19., 9.30 – 17h
E10, Bp. VI. Eötvös u. 10.
Részletes információ: http://kek.org.hu/piac/
Kapcsolat: piac@kek.org.hu

Sajnos magára a konferenciára nem jutottunk el. Volt valaki? Mi derült ki?

Most találtam rá: a Dining Guide ott volt az eseményen, és beszámol róla >>>