Az időszakos kalóriamegvonás kutatások szerint mind 1-es, mind 2-es típusú cukorbetegség esetén „újraprogramozza” a hasnyálmirigyet. A kutatás eredményei, anti-diabétesz-tippek az egészségért, vitalitásért.

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatócsapatának tapasztalatai szerint a periodikus kalóriamegvonás támogatja az inzulint előállító béta-sejtek termelődését, így a vércukorszint szabályozásáért felelős szerv, a hasnyálmirigy revitalizálódik. A „böjtöt imitáló”, majd a normál kalóriabevitelhez visszatérő diétát először egereken tesztelték: az 5 napos kalóriamegvonást 25 nap „normál”, egészséges étrend követte.

Az állatkísérletek során a hasnyálmirigy regenerálódott, a béta-sejtek termelődése pedig újraindult mind 1-es, mind 2-es típusú diabétesz esetén. (A ritkább, genetikai alapú vagy vírusfertőzések miatt kialakuló 1-es típusú cukorbetgegség autoimmun zavar, melynek során az immunrendszer elpusztítja az inzulintermelő béta-sejteket. A gyakori, 2-es típusú cukorbetegség kialakulása viszont elsősorban az egészségtelen életmódban, táplálkozásban keresendő: a szervezetre gyakorolt negatív hatások miatt a hasnyálmirigy által termelt inzulin nem képes vércukorszint-csökkentő feladatát ellátni, a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, de nem elegendő mértékben.)

„Tudományos szempontból a legnagyobb dolog talán az, hogy úgy tűnik, mindenféle genetikai beavatkozás nélkül, csupán diétával érhetünk el eredményt” – mondta Dr. Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatója.

A biztató kezdet után a módszert először egy önként jelentkező BBC-riporteren, Peter Bowes-on próbálták ki: Bowes 5 napig speciális, böjtöt imitáló étrenden volt (a napi bevitt kalóriamennyiség nem emelkedhetett 800-1100 kalória fölé), majd 25 „normál” nap következett.

A böjti napok étrendje a vegán táplálkozáshoz hasonlított leginkább: a hüvelyesekből, borsóból, lencséből, gumós és leveles zöldségekből készült levesek, pürék, krémek mellett telítetlen zsírokban gazdag összetevők – olajos magvak, ill. ezek hidegen sajtolt olajai – alkotják a vegán étrend bázisát. A kísérlet során azonban, mint említettük, 1100 kcal volt a határ, ami egy igen szigorú nagyböjti értéknek felel meg.

A böjti napokon Bowes átlagosan 2-4 kg-ot vesztett súlyából, amit a normál táplálkozási intervallumokban fokozatosan, közel teljesen visszanyert. Összességében, a periodikus diéta során csökkent a vérnyomása és az IGF-1 hormonszintje, amit a rák bizonyos fajtáinak kialakulásával hoznak kapcsolatba.

Bár Dr. Longo szerint a kísérletben alkalmazott periodikus diéta „nagyon kifinomult és bonyolult rendszer”, aminek felépítéséhez mindenképp szakértői segítség szükséges, a böjt pozitív hatásai korántsem ismeretlenek az emberiség számára. A természet éves körforgásához, később világvallásokhoz kapcsolódó hosszabb-rövidebb kalóriamegvonó időszakok számos kultúrában jelen vannak, a kísérletben alkalmazott rövid, periodikus böjtöket a történelem során pedig jellemzően gyógyító céllal is alkalmazták, mind szellemi, mind fizikai egészségügyi problémák esetén.

Fizikai szinten egy jól összeállított, célzott diéta segít visszaállítani a szervezet egyensúlyát (pl. bizonyos ásványok, vitaminok pótlásával, melyekben hiányt szenvedünk), a lelki indíttatásból folytatott böjt pedig az emocionális impulzusokat (erős érzelmeket, vágyakat kiváltó ízek, a teltség kielégítő érzése) segít kikapcsolni, hogy figyelmünk más irányba forduljon.

A böjti diétának ugyanakkor – a kalóriacsökkentés mellett is – biztosítania kell a szervezet optimális tápanyagszintjét. Az olajos magvak közismerten szuper-egészségbombák: gazdagok növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, szénhidrátban, rostban, ásványokban, vitaminokban, böjti napokon ezért ajánlott egy kis zacskó mandulát, tökmagot, napraforgómagot vagy más (natúr, sótlan) magkeveréket kéznél tartani: bőven ellátnak tápanyaggal, tökéletesen csillapítják az éhséget – a jó emészthetőség érdekében azonban egyszerre csak kis mennyiségben, ill. darálva, őrölve, pestóként fogyasszuk őket.

Bár böjt alatt nem a változatosság vagy az étel által okozott élvezet a fontos – ezek kiiktatásával épp segítjük a testi-lelki regenerálódást –, mégis étkezhetünk igényesen és finoman: táplálékunk bázisát a (magvakon kívül) nyújtó hüvelyeseket ugyanis mindössze pár egyszerű hozzávalóval, fűszerrel, zöldfűszerrel igen zamatosan el lehet készíteni. Törekedjünk a kevés alapanyagra, a puritánságra, a babot, borsót, lencsét pedig lehetőleg önmagával sűrítsük: a főzés végén vegyük ki az 1/3-át, mixeljük le, majd öntsük vissza – így is koncentrálódnak az ízek.

A böjti „bőségtálat” szórjuk meg pirított magvakkal, csepegtessünk rá hidegen sajtolt magolajat, a hőérzékeny C, B-vitaminbevitel biztosítására pedig hintsük meg frissen vágott zöldfűszerekkel: voilà, erre így talán még Gandhi is rábólintana!