Kultúrmetélt

2014. 09. 19.

Testvérek édes-krémes tésztája

Indiában minden évben „Rakhi Purnima” ünnepén erősítik meg a lány- és fiútestvérek egymás iránti szeretetüket, elkötelezettségüket, az ünnep szimbóluma pedig mi más lehetne, mint a lány által a fiútestvér csuklójára kötött fonál, az asztalon pedig egy ellenállhatatlan tésztakülönlegesség, mely igazi mennyei manna?


A Rakhi Purnima (vagy Raksha Bandhan) bensőséges hindu ünnep, melynek egyetemességét mutatja, hogy a szikhek és a dzsáinok is tartják, nemcsak India határain belül. Kiemelt családi esemény, amikor a távol élő testvérek is igyekeznek összejönni, a lányok pedig sokszor hetekig készülnek, hogy megvegyék vagy saját kezűleg megfonják a testvéri szeretet jelképét, a „rakhit”: egy színes fonalakból font karkötőt, amit az ünnep során bátyjuk csuklójára kötnek.

A rakhi lehet sima, de sokszor díszítik amulettek, apró díszek is, a család anyagi lehetőségei szerint a lányok olykor elegáns, drága karkötőkkel, karórákkal is meglepik fivérüket. A fiúk is vásárolnak: a lánytestvéreknek szánt ajándékok skálája szintén a szeretet apró jeleitől a luxusruhákig, ékszerekig terjed. A drága ajándékokkal kapcsolatban nem kell feltétlenül a talmiságra és arra asszociálnunk, hogy valamilyen hiányt kompenzál ilyenkor a testvér: a hindu kultúrában a „drágaság” a szeretet mércéjeként sokszor közvetlenül fejeződik ki az ünnepeket kísérő drága, sokszor arany, gyémánt ajándékokban, az ünnepi ruhákban, dekorációkban, édes ínyencségekben. Mindez egyet jelent: drága, édes vagy nekem.

A hindu történelemben a rakhi hagyománya eredetileg nem szorult szűk családi keretek közé – már amennyire egy indiai családot „szűknek” lehet nevezni –, tágabb értelemben a közösség, az egész társadalom férfi- és nőtagjai közötti kapcsolatot, gondoskodást volt hivatott kifejezni, de az egyes birodalmak közötti békét is: a Rajput uralkodói ház nőtagjai például rendszeresen küldtek rakhit a környező országok vezetőinek, Nagy Sándort pedig állítólag azért nem sebesítette meg halálosan Puru (vagy Porus), egy Rajput király India meghódításakor i.e. 326-ban, mert a csata előtt Alexandrosz felesége, Roxana (Roshanak) egy rakhit küldött neki, amit Puru a hagyomány szerint csuklójára kötött. A harc hevében, a halálos nyílvessző kilövése előtt pedig ráesett tekintete, és ez eltérítette gyilkos szándékától…

Ma az afro-amerikai Kwanzaa-hoz hasonlóan a Rakhi is világszerte egyre népszerűbbé válik. A hagyományos indiai forgatókönyv szerint az ünnep reggelén a fiú- és lánytestvérek szépen kiöltözve találkoznak az egész család jelenlétében: az esemény kezdetét egy lámpa vagy gyertya meggyújtása jelzi, mely az összetartozást, a tűzhely melegét, egyben a tűz jelen lévő, isteni energiáját szimbolizálja. A lánytestvér ezután bátyja csuklójára köti a rakhit és imát mond egészségéért, boldogságáért, miközben egy gyertyákkal teli tálcával köröz testvére arca körül. Az ima lehet saját költemény, egy a jól ismert Rakhi-versek közül vagy ima a Vishnu Puranából, amit Yasoda mond, miközben Krishna csuklójára köt egy Raksha Bandhan-amulettet. Az ima végeztével a lánytestvér „tilakot”: szent jelent fest bátyja homlokára, aki szintén köszönti húgát/nővérét, és megesküszik, hogy élete végéig védelmezni, gondoskodni fog róla. Ezután következnek a családi jókívánságok és a közös falatozás az ünnepi asztalnál, ahol a szeretet megerősített kötelékét nem más, mint egy vermicelliből készült finomság, a „seviyan kheer” (más néven: vermicelli kheer) reprezentálja.

Testvérek édes-krémes tésztája (vermicelli kheer)

1. A tisztított vajat, a gheet serpenyőben melegítsük fel, dobjunk bele kardamom-magvakat és pár szem szegfűszeget. Pirítsuk a fűszereket addig, míg megduzzadnak és a ghee illatozni kezd.

2. Ekkor tegyünk hozzá pár marék vékony vermicelli-tésztát (vagy 4 tojásos cérnametéltet), közepes lángon pirítsuk aranybarnára.

3. Öntsünk a tészta mennyiségétől függően fél-3/4 liter tejet a serpenyőbe, forraljuk fel.

4. Miután felforrt, rögtön vegyük alacsonyra a lángot, adjuk hozzá a cukrot (barna nádcukor javasolt), ízlés szerint őrölt fahéjat vagy fahéjrudat, vaníliarúd kikapart belsejét és olykor megkeverve hagyjuk csendesen bugyogni még 5-7 percig, míg a vermicelli megfő és a tej kicsit besűrűsödik. A végeredmény kívánt sűrűségét a tej és a vermicelli arányának változtatásával tudjuk kikísérletezni.

5. Végül szórjunk bele kb. 1 marék, előzőleg sütőben megpirított, durvára tört mandulát vagy pisztáciát. Tálaljuk langyosan, nyáron akár jéghidegre hűtve: mindenhogy mennyei élmény!

Ez is érdekelhet
Minden jog fenntartva! Gyermelyi Zrt. 2021