A citrom nem tipikus összetevője a tésztának, de sajnos én annyira rászoktam, hogy folyton teszek bele, amit némelyek furcsálkodva figyelnek. Pedig nincs benne semmi meglepő...
Ezt a receptet Nápolyban tanultam, és a túl sok megevett zsír szétütésének leghatásosabb módja. Utcai bódékból, falba vágott nyílásokból árulják fogatlan vénasszonyok, mint a legegyszerűbb gasztronómiai szolgáltatást: csavarj ki egy citromot egy kétdecis pohárba, aztán spriccelj rá háromnegyedig szódavizet, majd boríts bele egy kiskanálnyi szódabikarbónát. Idd meg, amíg habzik (inkább robban).
Jamie Oliver meg én is szoktunk citromos spagettit készíteni, ez alapvető kánikulás kaja. Az olasz konyha számtalan helyen alkalmazza a citromot, pl. ecet helyett salátára, de akár felvágott padlizsánra is, hogy ne barnuljon meg. A citromlé mellett a másik legfontosabb megjelenési formája a citromhéj, amit a magyar konyha mindenekelőtt gejl édességekhez tesz, de pl. a túrós palacsinta tölteléke vagy a tejberizs teljesen ehetetlen volna nélküle. Ez majdnem kizárólag reszelt formában történik.
Ez eleinte csak a marokkói savanyított citrom (Lemon Makbouss) helyettesítőjeként jelent meg a tésztareceptjeimben, de ma már nem is gondolok Marokkóra. A citromhéjkocka nagyszerűen illik a friss paradicsomhoz, illatos keserűsége kihangsúlyozza a 8 tojásos tészták vastag sütiszerű édességét, és bármiféle unalmas tejszínes tésztaszószt fel tud dobni. Úgyhogy ne sajnáljuk a citromhéjat, csak arra vigyázzunk, hogy jól mossuk meg, mert elég erősen vegyszerezik.
Fotó: https://www.feastingathome.com