Az élet párban az igazi: a kávé-süti rituálénak Svédországban százéves kultusza van, október 4-e, a fahéjas tekercs ünnepe pedig a legjobb alkalom arra, hogy kollégáid, barátaid páratlan őszi gasztroélménnyel ajándékozd meg.

Kávészünet egy finom sütivel: a „fikarast” vagy „fikapaus” rítusa a munkanapok kötelező része Svédországban, amire általában kétszer: 10h-kor és 15h-kor kerül sor. Ekkor mindenki leteszi a munkát és egy közös helyiségben kávét iszogatva, fahéjas tekercset majszolva cseverészik, a nem megjelenés, íróasztalhoz ragadás pedig egyeltalán nem jelent plusz pontot a főnöknél vagy a kollégáknál, sőt. Egyes statisztikák szerint a svédek fejenként nem kevesebb, mint 9,5 napot kávészünetelnek évente, mialatt kb. 316 fahéjas tekercset és 8,2 kg kávét fogyasztanak el – utóbbiban ugyan az otthoni, kávéházi, éttermi kávéadagok is benne vannak, amivel Svédország az előkelő 6. helyen áll a világ kávéfogyasztóinak toplistáján.

De hogyan lett elválaszthatatlan páros a kávé és a kanelbulle (fahéjas tekercs/csiga)? Kedvenc italunkat, a mindennapok motorját először XII. Károly (1682-1718) svéd király hozatta be Törökországból hazájába, ahol a 18. század elején – közép-európai, bécsi mintára – megnyíltak az első kávéházak, melyek a társasági élet központjaivá lettek. A kávé mellé pedig harapni is kellett valamit: a tömörített, szárított élesztő megjelenése a stockholmi vendéglátóhelyeken egyre finomabb állagú péksütemények készítését tette lehetővé a 18. század közepén, a fejlődéshez emellett a zárt vastűzhely elterjedése is hozzájárult, mivel ebben egy csésze kávéhoz illő kisebb, formásabb péksüteményeket lehetett sütni.

Az elmúlt száz évben a kávé és a neki 1920-ban örök hűséget fogadott fahéjas csiga népszerűsége Skandináviában és Finnországban töretlennek bizonyult, a duó mára pedig meghódította az egész világot. Ahogy az idők során a hosszú vacsoraestek kimentek a divatból, úgy ívelt fel a kávéparti (svédül „fikarast” vagy „fikapaus”) csillaga: az esemény tehát nem korlátozódik kizárólag a munkahelyi kávészünetre, 10 perctől több óráig is eltarthat, lehet szimpla informális meeting, de akár randi is. (A név a kávé 19. századi megjelöléséből – „kaffi” – származik: a szótagokat játékos svédek valamikor a 20. században megfordították.)

A „fikarast” annyira beépült a svéd társadalom DNS-ébe, hogy szerepel Matthias Kamann „How to be Swedish: A quick guide to Swedishness - in 55 steps” c. könyvében, melyből megtudhatjuk, hogyan válhatunk svéddé 55 lépésben. Akár a Dániából és Norvégiából eredő, az utóbbi években szintén rendkívül felkapottá vált „hygge” (bensőséges otthonosság, jóllét fogalma), a svéd kávészünet kultúrája, kapcsolatteremtő ereje is világszerte egyre nagyobb figyelmet kap.

A fahéjas tekercs a „fikabröd”, azaz a kávé mellé fogyasztott péksütemények népes családjának tagja a „chokladbollarral” (csokoládés labdák) és a „kardemumma bullével” egyetemben. Utóbbi nem más, mint a nagy presztízsű kardamomos csiga, ami skandináv gasztropuristák szerint az eredeti, első számú kávéparti-süti, a pozíciót a fahéjas csiga méltatlanul bitorolja (a helyzetet, úgy tűnik, nem enyhíti, hogy az autentikus fahéjas csigába is kell némi őrölt kardamom…).

A 2020-ban 100. születésnapját ünnepelt fahéjas tekercs történelmi források szerint 1920-ban látta meg a napvilágot, amikor az I. világháború alatt eltűnt alapanyagok: liszt, vaj, cukor, fűszerek kezdtek visszakúszni a svéd és az európai mindennapokba. Ekkor azonban még csak a kávéházak kínáltak kanelbullét a kávé mellé, a házilag készült sütemény illata csupán az 1950-es évektől, a II. világháborút követő fellendülés időszakától burkolta be a svéd otthonokat. Az otthoni fahéjas tekercs elterjedését elősegítette a tűzhelyek technológiájának fejlődése, valamint az igény, hogy az északon hosszúra nyúló sötét órákat bensőséges, boldogságkeltő melegséggel töltség meg. Nem véletlen, hogy az észak-európai országokban a legnagyobb az egy főre eső kávéfogyasztás a világon, és hogy az idők során a napi átlag 4 csésze kávé mellé ennyi finom sütemény társult.

Hogy a 20. század második felében fellángoló fahéjas csiga-kultusznak legyen hivatalos ünnepnapja, a fő hozzávalók (élesztő, liszt, cukor, akkoriban margarin) gyártóit tömörítő szervezet, a svéd Házi Sütők Tanácsa menedzsere, Kaeth Gardestedt ötlete volt 1999-ben. A Kanelbullens Dag időpontjául végül azért választották október 4-ét, mert egyrészt nem akarták, hogy a gasztroünnep más svéd specialitások (semla, pácolt hering, folyami rák, gofri, vulkánsüti) napjával ütközzön, másrészt ekkor a nemzetközi gyereknap is október 4-re esett, úgyhogy a dátum minden szempontból tökéletesnek bizonyult.

Ma, a gasztronómia és a bőség korában természetesen se szeri, se száma a gyönyörűen hajtogatott, kívül karamellizált és nád- vagy gyöngycukros kardamommal meghintett, belül puha, mégis masszív fahéjas tekercseket ontó cukrászdáknak, pékségeknek Svédországban és Észak-Európában, a kreatív otthoni verziókról nem is beszélve. A nívós alapanyagok között megtaláljuk a házi vajat, mélyalmos farmtojást, zsírdús tejet, fantasztikus fűszereket. A kanelbullar (többes szám) készülhet friss vagy aktív szárazélesztővel, de van, aki házi kovásszal vág bele: a variációk száma végtelen, lényeg, hogy a sütőből felbukkanó, ellenállhatatlanul illatozó tekercseket egy finom kávé kíséretében megosszuk egymással.

Az alábbi kompozíció különlegessége, hogy zamatos alma egészíti ki a tészta, a fahéj, a csokoládé és a karamell összjátékát. Ha egyszerűsítenénk rajta, készítsük csoki és/vagy karamell nélkül, mindenképp páratlan őszi gasztroélményben lesz részünk. A sütit piknikkosárba pakolva villanthatunk a munkahelyünkön, vagy akár felkerekedhetünk a szabadba, egy vidám októberi kiruccanásra!

Almás-fahéjas csiga csokival, karamellel (1 tepsi mennyiség)

Hozzávalók a tésztához:

- 1,25 dl meleg tej

- 45 gramm vaj

- 1 tojás

- 30 dkg minőségi lágybúzaliszt

- 5 dkg cukor

- 6 gramm száraz élesztő

- Csipet só

Hozzávalók a töltelékhez:

- 4 db aromás, édes-savanykás alma

- Fél citrom frissen facsart leve

- 25 gramm vaj

- 1 tojás sárgája

- 10 dkg (barna nád) cukor

- 10 dkg magas kakaótartalmú fekete csoki (pehely vagy összezúzva)

- 60 gramm apró, puha karamell-kocka

- 2 evőkanál minőségi őrölt fahéj

- Kissé felmelegített, folyékony halmazállapotú méz

A tészta elkészítése:

1. Kevés langyos vízben oldjuk fel az élesztőt. Keverjük össze a liszttel, a cukorral és 1 csipet sóval.

2. Mély tálban keverjük ki a tejet, a vajat és a tojást. Ha kész, adjuk hozzá az élesztős mixhez. Gyúrjuk legalább 5 percig, homogénre a tésztát, majd alakítsuk labdává.

3. A tésztalabdát letakarva kelesszük langyos helyen addig, míg mennyisége a kétszeresére nő. Ezalatt készítsük el a tölteléket.

Töltelék:

1. Az almákat hámozzuk meg, vágjuk kis kockákra.

2. A vajat egy mély serpenyőben melegítsük fel. Tegyük rá az almát, és olykor megkeverve 10 percig karamellizáljuk. Ha kész, hagyjuk teljesen kihűlni, majd locsoljuk meg frissen facsart citromlével.

A tészta megtöltése:

1. Ha megkelt, enyhén lisztezett felületre borítsuk ki a tésztát, ismét gyúrjuk át, majd pihentessük 5 percig.

2. Pihentetés után nyújtsuk négyszögletesre, pár mm vastagságúra.

3. Oszlassuk el a tetején a karamellizált almát.

4. Az almát szórjuk meg csokoládépehellyel (vagy zúzott csokival), és apró karamellkockákkal.

5. A töltelék tetejét kenjük meg 1 felvert tojás sárgájával.

6. Keverjük össze az őrölt fahéjat a nádcukorral.

7. A cukros fahéjat szórjuk egyenletesen a töltelék tetejére.

A tekercsek formázása, sütése:

1. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.

2. A fentiek szerint megtöltött, négyszögletes tésztát szorosan tekerjük fel.

3. A hosszú tekercset vágjuk 9 részre, a kész csigákat fektessük sütőpapírral kibélelt tepsibe.

4. Hagyjuk őket kelni, míg méretük megkétszereződik (kb. 1 óra).

5. 200 fokra előmelegített sütőben 40-45 percig süssük.

6. A sütőből kivéve kenjük át őket enyhén felmelegített mézzel, majd hagyjuk teljesen kihűlni. Glad Kanelbullens Dag – jó étvágyat, boldog fahéjas csiga-napot!

Még több sütikuriózumra vágysz? Járd be a bécsi almás rétes világhódító útját „baklavától strudelig”>>

Gasztrokalandok a világ körül a teszta.fun „Kultúrmetélt”-rovatában>>