2017-ben 7 pályázó nyerte el az „európai gasztrorégió” címet, és ezzel együtt a következő 3 évben a bemutatkozás lehetőségét: a díjazottak Athénban, az „Európai Gasztrorégiók Platformjának” rendezvényén Katalóniától és Minhótól vehették át a stafétabotot. A záróvacsorán a 2016-ban „Európa legjobb fiatal séfjévé” választott Stelios Stamatis Misomikes dél-égei ízek által inspirált sztármenüjét szolgálták fel.
Az athéni díjátadó az Európai Gasztrorégiók Platformjának első nagyszabású rendezvénye volt, melyen a tavaly bemutatkozó Katalónia (Északkelet-Spanyolország) és Minho (Északnyugat-Portugália) adta át helyét Kelet-Lombardiának, az Aarhus-Közép-Dánia régiónak, és a lett Riga-Gauja régiónak. Rajtuk kívül az alábbi pályázók viselhetik majd az „Európai Gasztrorégió” címet: 2018-ban Galway-Nyugat-Írország és Noord Brabant (Hollandia), 2019-ben Sibiu (Nagyszeben) és a Dél-Égei régió (Görögország), a 2020-21-es évben a finn Kuopio-régió és Szlovénia, 2021-22-ben Coimbra (Közép-Portugália), Trondheim-Trøndelag (Norvégia), valamint Menorca szigete (Spanyolország).
Az Európai Gasztrorégiók Platformjának fő célkitűzése az életminőség javítása, az egészséges életmód és a fenntarthatóság elősegítése Európa-szerte a gasztronómia színes eszköztárával: egy-egy régió kulináris sajátosságaira fókuszáló kulturális és turisztikai projektekkel, innovatív megoldásokkal, a tagok közötti folyamatos tapasztalatcserével a 4 alapelv mentén: átláthatóság, együttműködés, hitelesség, megvalósíthatóság fejlesztenék – a nagy európai egész részeként – az adott gasztrorégió kultúrturizmusát, életszínvonalát.
Az esemény főszervezője és a platform háttérszervezete az IGCAT (a Gasztronómia, Kultúra, Művészet és Turizmus Nemzetközi Intézete), mely más európai intézményekkel együtt szelektálja és értékeli az „Európai Gasztrorégió” címre pályázókat.
A 2017-ben bemutatkozó régiók:
Kelet-Lombardia
Olaszország legnépesebb, és GDP szerint leggazdagabb régiójának Trentino Alto-Adigével, Venetóval, és délen Emilia-Romagnával határos része. Lombardia nevét a területet az i.sz. 6. században elfoglaló („hosszú szakállú”) longobárdokról kapta, napjainkban híres többek között festői „alpesi mediterrán” tavairól (Lago Maggiore, Luganói-tó, Comói-tó, Garda-tó), kultúrájáról, történelméről, művészetéről, és persze világhírű konyhájáról. Az olasz nagyrégió fővárosa Milánó, a nyertes azonban nem a nyüzsgő metropolisz környéke, hanem Lombardia kulturálisan-kulinárisan nem kevésbé jelentős keleti: Bergamo, Brescia, Cremona és Mantova által körbezárt szelete. E terület felöleli az Orobie-Alpokat (Alpi Orobie, mely nevét egy régen itt élt kelta vagy ligúriai népcsoportról kapta), délen egy falatot a termékeny Pó-síkságból, és keleten egy sávot a varázslatos Garda-tóból. Itt, egész pontosan Brescia megyében húzódik a világhírű Val Camonica (Camonica-völgy) is, mely bolygónk legnagyobb sziklarajz-együttesének ad otthont. A pályázat szerint 15 slow food-étterem és 23 Michelin-csillagos étterem működik Kelet-Lombardiában, a vidék hagyományos, eredetvédett gasztronómiai termékeit pedig akár a 8 pompás borösvényen kalandozva végigkóstolhatjuk.
Aarhus-Közép-Dánia régió
Ha Dánia, akkor prémium minőség és innováció: nem meglepően az Aarhus-régió is ebben a szellemben (Rethinking Good Food) adta be pályázatát, mely a dokumentum szerint nem „jobb” termékek előállítását célozza (hiszen a minőség adott), hanem a gasztronómiának a nagy egészbe való integrációjára: az élelmiszeripar, az oktatás, az egészség, a kultúra és a turizmus összekapcsolására törekszik egy össz-európai network részeként. Az elképzelésnek természetesen megfelelő alapot adnak a régió hagyományos termékei: sajtok, bogyós gyümölcsök, gumós zöldségek, hal, kagyló, osztriga. Nem véletlenül idézik az Economistot az úttörő mechanizmusokat felvonultató pályázati anyagban: „Falatnyi Dánia – mezőgazdasági nagyhatalom”.
Riga-Gauja régió
A régió a lett főváros, Riga környékét, valamint a Gauja-folyó éteri vidékét (Gauja Nemzeti Park) öleli fel. A hangulatos Riga Lettország legrégibb városa, a középkortól kulturális-kereskedelmi csomópont. Ma az ország GDP-jének 54%-át adja – a pályázat szerint itt található Európa legnagyobb piaca, a Rigai Központi Piac is –, a gasztronómiát és az élelmiszeripart pedig nemrég kiemelt ágazattá nyilvánította a Rigai Városi Tanács. A régió anyaga egyszerre tükröz egyfajta puritán, északi természetességet és 21. századi kifinomultságot. Gyökereikről írva hangsúlyozzák az ősi szoláris naptár szerinti, évenkénti 8 fő ünnepet, melyek szervesen kapcsolódnak a helyi alapanyagokhoz: zöldségekhez, gyümölcsökhöz, gyógynövényekhez. Mindemellett átfogó stratégiák, a fenntarthatóság, az oktatás és a környezetvédelem is kiemelt helyen szerepel a zsűri tetszését elnyert dokumentumban.
Mint említettük, a díjátadó ünnepség Athénban zajlott 2017 január végén, a görög pályázatot pedig nagyban segítette a rodoszi Stelios Stamatis Misomikes győzelme az IGCAT által 2016-ban, Katalóniában rendezett „Európa legjobb fiatal séfje” versenyen. A séf „Salas, a születés öröme” című kompozíciójával nyert, melyben 19 autentikus dél-égei alapanyagot és 19 helyi fűszernövényt vonultatott fel.
Nyári ízutazás? Íme, Európa legjobb gasztrorégiói, köztük 3 hazai>>
Edd magad százévessé! Ezekben a gasztrorégiókban vígan élnek a „szuperszeniorok”>>
