A paradicsom bármilyen változatban darabosan vagy pürésítve rengeteg tésztaétel alapvető összetevője. Nem egyszer szóltunk már róla különböző összefüggésekben. Most még néhány praktikus tudnivalót szedtünk össze.

Először is, hacsak nincs romlófélben, akkor inkább szobahőmérsékleten tároljuk a frissen érett paradicsomot, ne pedig hűtőben. Ugyanis a fridzsiderben leáll azoknak az enzimeknek a termelődése, amik a zöldség ízéért felelősek, és az állaga is megváltozik.

Ha pedig már megvágtuk a paradicsomot, még mindig tárolhatjuk szobahőmérsékleten, ha a vágott felét műanyag fóliával befedjük, ezzel a felével lefelé egy kistányérra tesszük. A másik felét viszont nem bugyoláljuk be. Így még körülbelül két napig eláll.

A paradicsomot nem csak megenni jó, hanem ha megégetjük a kezünket a konyhában, ha nincs más kéznél, akár jó hűsítőnek szolgál az égett felületre. Műanyag fóliával lehet rögzíteni a szeleteket az égett testrészen.

(Szintén ilyen hasznos gyógyító lehet, akár vágásra, akár égésre az aloe növény. De egyes hozzászólások szerint, akik mint írják tapasztalati úton tesztelték is ezeket, a tojásfehérje, a hagymakarika és a méz is jó hatással lehet a fenti sérülésekre. Egy még érdekesebb és őszintén szólva meglepő vélemény szerint a cayenne bors jó lehet kisebb vágott sebekre, csak be kell szórni vele az elvágott ujjat, és a fűszer kis sapkát formálva megállítja a vérzést.)

A paradicsomot akár házilag is pürésíthetjük, az eszközünk akkor igazán jó, ha könnyen elválasztja egymástól a héjat, a magokat és a pürét, amire valójában szükségünk van, és ezért nem kell mindig megállni és kiszedni a maradékot, hanem a folyamat megy „magától", vagyis a tekeréstől előre. Persze mosogatni kicsit macerás, de már a préselésnél időt spóroltunk.