Fokhagymaleves édes kettesben? Miért ne? Dobd félre a konvenciókat és forrósítsd fel a hangulatot egy tányér rusztikus tourinnel Auguste Rodin, a történelem sztárszobrásza (és hírhedt nőcsábásza) születésnapján! Pajzán életmorzsák és a Dordogne-vidék szent fokhagymalevesének receptje búűző őszi posztunkban.
Bár a 19-20. század fordulójára kész Rodin-őrület tört ki, és ma már mindenki reflexből fújja a mester fő műveinek címét: A csók, Érckorszak, A gondolkodó, A pokol kapuja, a szegény sorból származó, 1840. november 12-én született szobrász pályájának kezdete nem volt épp diadalmenet. Sok hányattatás után az első, áttörő sikert (és botrányt) 37 éves korában az Érckorszakkal aratta az 1877-es párizsi Szalonon, első állami megrendelését pedig rá két évre, a tervezett, de soha meg nem nyílt Díszítőművészeti Múzeum kapujának domborművére kapta: ez lett a Dante Isteni színjátéka által inspirált „A pokol kapuja”, melyen Rodin 37 évig, egészen 1917-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. A grandiózus mű eredeti gipszöntvénye a művész Párizs-külvárosi villájában, Meudonban, a pazar bronz verzió pedig – A csókkal, A gondolkodóval és az Érckorszakkal egyetemben – a varázslatos Rodin Múzeumban a városközpontban, a rue de Varenne 77-ben látható.
Rodin műtermében, 1898-ban
Tudtad? Életmorzsák, érdekességek Rodinről:
1. Autodidakta volt. A szegény munkáscsaládba született művész 10 éves kora körül, súlyos rövidlátóként kezdett el rajzolni: mivel az iskolapadból nem látta, tanárai mit írnak a táblára, így ütötte el az időt, hobbija pedig szenvedéllyé vált. 14 és 17 éves kora között a művészetekre és matematikára szakosodott Petite École-ban támogató, szabad légkörben csiszolgatta tehetségét.
2. A párizsi Képzőművészeti Főiskola (École des Beaux Arts) felvételijét háromszor bukta el, a neoklasszicista zsűri ízlésének Rodin messze túl alternatív volt. Emberi modellek helyett így állatszobrokra specializálódott, majd 20 évig dekoratőrként és kőfaragóként kereste kenyerét, csak szabad idejében szobrászkodott.
3. Az áttörés (Érckorszak, A pokol kapuja) után kitört Rodin-lázban rajongói a modern szobrászat atyjaként ünnepelték: úgy tartották, Phidiász, az ókori görög szobrászzseni – az athéni Parthenón márványszobrainak alkotója –, és a 20. századi szobrászat (Alberto Giacometti, Henry Moore..) között Rodin az isteni kapocs. Ismertté vált feszült, drámai, az emberi jellem rezdüléseit megformáló stílusáról, valamint a fej és végtag nélküli torzókról is, amiket később az emberiség 20. századi létkrízisének tükreként értelmeztek. Rodin maga hatalmas rajongója volt Phidiásznak és az ógörög szobrászatnak, saját, 6000 darabos antik gyűjteményéből meudoni villájában galériát is kreált. A British Múzeum ógörög gyűjteménye – köztük a Parthenón márványszobrai – rajongójaként rendszeresen látogatott Londonba, és hogy ne veszítsen időt, a múzeummal szemközti Thackeray Hotelben szállt meg (a szállodai jegyzetfüzetek lapjain pedig fennmaradt pár, a szobrokról készült rajza).
4. Majdnem katolikus pap lett. Testvére, Maria halála feletti fájdalmában 22 évesen csatlakozott egy rendhez, de a sors még időben közbeszólt: heves románcba bonyolódott egy varrónővel, Rose Beuret-vel, akitől 1866-ban fia született (bár őt nem ismerte el sajátjaként).
Camille Claudel szobrászművész, grafikus (valamikor 1883 előtt)
5. Nők, nők, nők… Rodin nem aprózta az életet, rengeteg kapcsolata között a kor legkáprázatosabb nőivel: a szobrász Camille Claudellel, a modern tánc vezéralakjával, Isadora Duncannal volt viszonya, utóbbiról készült „botrányos”, erotikus rajzai sokáig ismeretlenek maradtak. Mindennek ellenére Rose Beuret-vel soha nem szakított, sőt, 1917-ben házasságot kötöttek. Rose az esküvő után 2 héttel, Rodin szintén ugyanabban az évben, 77 évesen hunyt el.
6. Abuzálták, inzultálták – természetesen szintén nők, pontosabban egy fiatal lány, aki Rodin megszállotja lett. A művész 63 évesen ismerte meg a 27 éves modellt, később festőt, a gyönyörű, walesi származású Gwen Johnt. Gwen modellkedett neki, majd összejöttek, de amikor Rodin korára, kimerültségére hivatkozva szakítani akart, a lány ezt nem tudta elfogadni. Tíz évig követte, zaklatta, leveleket írt neki, lakást bérelt az övé mellett, órákig szobrozott az állomáson, csakhogy egy pillantást vessen rá…
7. Balzac nem hóember. Rodin szakmai elutasításainak sorában az egyik leghírhedtebb a francia realista regényíróról, Honoré de Balzacról 1891-97 között készült szobra. Rodin nem az író alakját, hanem auráját kívánta visszaadni, a megrendelő irodalmi társaság tagjai szerint a végeredmény viszont úgy nézett ki, mint egy hóember. A karakteres mű ma a meudoni Rodin Múzeum kertjében látható.
8. A hideg vitte el… 1916-17 kegyetlen telén, párizsi lakhelyén, a Hôtel Biron-ban (ma: Rodin Múzeum) a 77 éves szobrász kérvényezte, hogy fűtött szobában szállásolják el. A hotel vezetősége ezt megtagadta, Rodin pedig 1917 novemberében, Meudonban, személyi titkára szerint a hideg által okozott egészségügyi szövődmények miatt hunyt el.
Tourin: délnyugat-franciaországi fokhagymaleves
Vajon kanalazott Rodin Camille Claudellel, Isadora Duncannel, Gwen Johnnal vagy akár mindegyikükkel forró, zamatos Dordogne-vidéki tourint, azaz fokhagymalevest romantikus meudoni villája műtermében? Több mint valószínű, hiszen a tápláló ételnek már a 19-20. század fordulóján biztos helye volt – a hagymalevessel, brisque-kel, garbure-rel, boullabaisse-szel, consomméval egyetemben – a párizsi étlapokon, nem mellékesen fillérekből meg lehetett főzni otthon is. Rázd le magadról a konvenciókat, készítsd el két személyre egy meghitt őszi estén!
Hozzávalók 2 személyre:
- 10-12 gerezd fokhagyma meghámozva, durvára zúzva
- 1 evőkanál extra szűz olívaolaj
- 1 evőkanál búzafinomliszt
- 1 friss, szétválasztott tojás
- Frissen őrölt feketebors és só ízlés szerint
- 1 teáskanál fehérborecet
- 4-5 dl víz vagy csirkealaplé
Elkészítés:
1. Egy tálban keverjük ki a tojás sárgáját a feketeborssal és a fehérborecettel.
2. Serpenyőben, olívaolajon picit karamellizáljuk meg a zúzott fokhagymát. Vigyázzunk, nehogy megégjen, dolgozzunk inkább alacsony lángon.
3. Adjuk hozzá a lisztet, kevergessük, hogy szép, sima roux-t (ez esetben fokhagymás rántást) kapjunk.
4. Lassan, kevergetve öntsük a roux-hoz a forrásban lévő vizet vagy (inkább) alaplevet.
5. Habverővel folyamatosan verve keverjük bele a tojásfehérjét – teljesen simának, homogénnak kell lenie.
6. Ugyanígy keverjük el benne a borssal, ecettel kikevert tojássárgáját is.
7. A mélytányérokba tegyünk masszív, kovászos, pirított kenyérszeleteket, erre merjük a levest, a tetejét hintsük meg petrezselyemmel. Bon appétit, buja őszi gasztroélményeket!
Vajon ki nyerte a versailles-i gasztrocsatát? Mária királyné vagy Madame de Pompadour?>>
Szíve(ke)t hódítanál? Dobd be Casanova tésztáját!>>
Napfény, tenger, Forma-1: ízutazz Monacóba a Riviéra kedvenc raviolijával>>
Még több gasztrokuriózum a teszta.fun „Kultúrmetélt”-rovatában>>
A borítóképen: Rodin Érckorszak c. művének részlete, gipszöntvény
/A teszta.fun (gyermelyi.fun) Kultúrmetélt-rovatának bejegyzései szerzői jogvédelem alatt állnak. Minden jog fenntartva./