A Formula-1-es világsztár 2017 szeptembere óta olyat tesz, amit azelőtt soha: hétvégente gátlástalanul palacsintázik. Hamilton a versenyszezon közepén jelentette be, hogy véglegesen lemond minden állati eredetű táplálékról: vajon mi lesz a versenyzéshez szükséges fehérjével, vassal, D-vitaminnal, tesztoszteronnal – zúgolódtak rajongók, szakértők egyaránt.

Úgy tűnik, felesleges volt az aggodalom: a bejelentés után 2 hónappal Hamilton ismét világbajnok lett. „Soha nem éreztem ilyen jól magam. Hihetetlenül tisztának, egészségesnek érzem magam.” – mondta egy CNN-nek adott interjúban. „A családom, barátaim közül sokan azt gondolták, kizárt, hogy vegán legyek… Senkit nem akarok meggyőzni, nem az én stílusom. Vegánnak lenni nem könnyű, főleg, amikor utazom, ugyanis vannak helyek, ahol nem igazán értik, miről van szó. Furcsa, de úgy érzem, átléptem egy határt, és el sem tudom képzelni, hogy visszaforduljak. Nézem, a barátaim miket esznek – amiket azelőtt én is –, és felfordul a gyomrom. De ez azért is van, mert utánaolvastam a dolgoknak, felderítettem a hátteret.”

A súlya miatt nyugtalankodóknak pedig ezt üzente:

„Őrület, de nem híztam egy dekát sem. Az előző diétám szerint a szénhidrát miatt ezt (a palacsintázást) nem engedhettem volna meg magamnak. Csak a téli vagy a nyári versenyszünetben ehettem palacsintát. Izgalom, amikor egész évben le vagy tiltva valamiről, aztán hirtelen megkapod… De most, az új növényalapú diétámmal minden hétvégén palacsintázhatok. Nem panaszkodom, palacsintarajongó vagyok.”

A versenyző saját bevallása szerint egy, a húsiparnak az állatokra, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásairól szóló dokumentumfilm hatására hozta meg a döntést. Ma már számos tanulmány foglalkozik az állattartás üvegházhatást okozó gázkibocsátásával (metán, dinitrogén-oxid): az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint ez az érték meghaladja a hústermékek szállításából fakadó, üvegházhatást kiváltó tényezők értékét. Hamilton vegánsága ugyanakkor egy folyamat eredménye: a vörös húsokat két éve hagyta el, majd csökkentette a fehér húsok bevitelét is, míg 2017 őszére teljes húsmentességet ért el, kiiktatva minden állati eredetű táplálékot: húsokat, halakat, tejtermékeket, tojást, de a tenger gyümölcseit és a mézet is.

Bármi is legyen az ok, egy élsportoló számára egy ilyen radikális dietetikai váltás bármikor hatalmas kockázat, nemhogy a szezon közepén. A Formula 1-es pilóták pedig minden szempontból élsportolónak számítanak, hiszen a folyamatos edzés, versenyzés, gravitációs terhelés extra fizikumot kíván. A top formához elengedhetetlen fehérje, vas, kalcium, D és B12-vitamin fő forrásai általános felfogás szerint pedig elsősorban a húsok és halak, a máj, a tojás és a tejtermékek. A versenyzéshez szükséges tesztoszteron-termelődést is sokan a húsalapú táplálkozáshoz kötik. Hamilton azonban mindezekről lemondott: hogyan sikerül mégis formában tartani magát? Összegyűjtöttük sikerének titkait:

1. Professzionalizmus

Mivel a tájékozatlanság súlyos tápanyaghiányhoz vezethet, egy ilyen döntést nem lehet közepes gasztronómiai-dietetikai tudással, félinformációkkal vagy csupán érzelmi fellobbanásból meghozni. Kimerítő háttérismeret, odafigyelés, tervezés kell ahhoz, ha kizárólag növényi forrásból kívánjuk a létfontosságú tápanyagokat biztosítani, vércukorszintünket stabilan tartani. Hamilton számára természetesen minden lehetőség adott: mint említette, ő is „utánaolvasott” a dolgoknak és igyekezett felderíteni a tudományos hátteret, étrendjét azonban a világklasszis versenyző természetesen nem saját kezűleg állítja össze. Profi dietetikai team áll rendelkezésére, és mivel esetében a kockázat több szempontból is nagy, az étrend megtervezésével a vegán atléták táplálkozására specializálódott Tara Ostrowét bízta meg (ő dolgozott a tavalyi Francia Liga-győztes Monaco csapatával is). Ostrowe állítja, hogy kellő önfegyelemmel élsportolók számára is lehetséges a vegán étrend, de sokkal jobban kell koncentrálni, megtanulni betartani a szabályokat. „Az autóversenyzés mind fizikailag, mind mentálisan kimerítő, a top forma elérése kizárólag első osztályú tápanyagbevitellel lehetséges, a versenyek alatt és a rehabilitációs időszakokban egyaránt. Minden tápanyagmorzsa számít, minden egyes kalóriának célja van.”

2. Protein

Elengedhetetlen a kellő izomtömeg eléréséhez, legkomplettebb formában állati eredetű táplálékban található meg. Bevitele különösen fontos edzések után, amikor az izmok nyitottak a fehérje beépítésére. Az 1,74m magas Hamilton proteinszükséglete Ostrowe számításai szerint kilónként 1,4 gramm, ennek biztosításához napi 95 gramm proteint kell bevinnie (egy átlagos fizikumú ember proteinszükséglete kb. 0,8-1 gramm/kiló). Míg egy 251 grammos steakből Hamilton szervezete 62 gramm proteint tudna beépíteni, 248 gramm tofu (fehérjében gazdag szójabab-túró) csupán 20 gramm proteint nyújt, 200 gramm csicseriborsó pedig 39 grammot. A megfelelő fehérjeszint eléréséhez jól kell „sakkozni” a növényi proteinforrásokkal, és akár azokban a kultúrákban, ahol hagyományosan növényi táplálékon élnek, az egyes növényi fehérjeforrásokat a lehető leggazdagabb módon variálni egymással (a legmagasabb proteintartalmú növények a szójabab, a kender, a lencse, a hüvelyesek, bab- és borsófélék, pl. a csicseriborsó). Edzések után fél órával, az izmok fehérjebevitelének optimalizálására Ostrowe ezért növényi protein shake-ekkel bombázza Hamiltont.

3. Vas és C-vitamin

Az elsőrangú vasforrások szintén állati eredetűek, de némi odafigyeléssel lehetséges növényi alapon is biztosítani a vasbevitelt. Vasban gazdagok a csonthéjas magvak, a szezámmag, a teljes kiőrlésű gabonák, a sötétzöld leveles zöldségek, a sötétvörös zöldségek és gyümölcsök (pl. a cékla: ld. lent), a már említett tofu, a különféle hüvelyesek, borsó- és babfélék, a spirulina alga, a minőségi fekete csokoládé és az aszalt gyümölcsök. A vas akár növényi, akár állati eredetű bevitelénél – nem vegánoknak ideális, ha a két forrást kombinálják – ügyelnünk kell arra, hogy e fontos ásványt mindenképp C-vitamin társaságában fogyasszuk, ugyanis ez segíti felszívódását a szervezetben. Mivel a C-vitamin (a B-csoporthoz hasonlóan) vízben oldódó, hőérzékeny vitamin, ezért hőkezelés nélkül, nyersen kell a vasforráshoz adni, pl. a főtt ételre csepegtetett, frissen facsart citromlé, rászórt friss petrezselyem, bazsalikom vagy más zöldfűszer, pesto vagy akár C-vitaminban gazdag gyümölcsök formájában. Hamilton reggeli zabkásájához Ostrowe például bogyós gyümölcsöket – melyek közül a fekete áfonyának a legmagasabb a C-vitamin tartalma – ajánl, a zabban lévő vas hasznosulása érdekében.

4. Terhelés: szívegészség

Nem szükséges ecsetelni, hogy egy Formula 1-es pilóta szív- és érrendszere mekkora terhelésnek van kitéve, ezt egyes pályákon (pl. Malajzia, Szingapúr) a hőség és a magas páratartalom is tetézi. A vegán táplálkozás, ami az olíva, az avokádó és az olajos magvak (diófélék, lenmag, tökmag…) révén tele van növényi eredetű, egyszeresen és többszörösen telítetlen, szívbarát zsírforrásokkal, egy autóversenyző számára valójában igen előnyös megoldás. E zsírsavak az agyi funkciókra is remekül hatnak, általában véve támogatják szervezetünk sejtjeinek egészséges működését.

5. Tesztoszteron: versenyszellem

A megfelelő tesztoszteronszint a versenyzéshez szükséges „egészséges agresszió” elengedhetetlen feltétele, ezért több szakértő fenntartásokkal viseltetik az élsportolók vegánsága iránt. Semmiképp nem elhanyagolható szempont ez az autóversenyzésben sem, ahol sok más sportághoz hasonlóan századmásodpercek döntenek. Hamiltont az egyik leggyorsabb, legversengőbb pilótának tartják, elég annyi, hogy fiatalkori példaképe nem más, mint Ayrton Senna. 2017-ben, Abu Dhabiban (már vegánként) élete negyedik Formula 1-es győzelmét aratta, úgyhogy nem úgy néz ki, mintha bármi gond lenne a tesztoszteron-szintjével. Ostrowe ezt dietetikailag szintén a fent említett egészséges, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírforrásoknak tudja be.

6. Vércukorszint, időzítés, anyagcsere

Vegán atlétáknak – mint ideális esetben bárki másnak – tudatosan meg kell tervezni a napi étkezések ritmusát ahhoz, hogy a vércukorszint stabil maradjon. 2-4 óránként enni kell, nem nagy adagokat, sőt, a növényi rostokban gazdag tápláléknak megvan az az előnye, hogy a rostok miatt hamar előidézi a jóllakottság érzését, tisztítja, karbantartja a bélrendszert, optimalizálja az anyagcserét. A vércukorszint stabilitásának biztosítására Hamiltonnak azt javasolták, hogy mindig tartson magánál egészséges rágcsálnivalókat (pl. magvakat, aszalt gyümölcsöket).

7. Folyadékbevitel

Szintén rendkívül fontos aspektus, mivel nemcsak az intenzív edzés és versenyzés, de az állandó utazás, repülés is dehidratál, Hamilton napi folyadékszükségletét ezért nagyobb mennyiség: kb. 4 és fél liter víz fedezi.

8. Táplálékkiegészítők

Hamiltonnak a vegán életmóddal nehezebben biztosítható D-vitamin, kalcium, és a vörös vérsejtek termelődéséhez szükséges B12-vitamin pótlására írtak elő bizonyos táplálékkiegészítőket. Jó növényi kalciumforrásnak minősül a mák és a szezámmag (valamint e magvakból készült pestók, ízesítők), a szójabab-termékek (pl. tofu), a sötétzöld zöldségek, a csonthéjas magok, az aszalt datolya, sárgabarack és füge, valamint a kiwi, a narancs, a mandarin és a rebarbara. Figyelnünk kell azonban, hogy – ahogy a vas felszívódását a C-vitamin – a kalciumét a D-vitamin segíti elő, ezt mindenképp „hozzá kell csapnunk” e fontos ásványhoz. Ha nem vagyunk vegánok, csupán egészségre törekszünk, 10 dkg, kivételesen magas kalciumtartalmú parmezán némi friss vagy aszalt gyümölccsel, a szabadban, napfényben falatozva az egyik legjobb megoldás csontjaink egészségének fenntartásához.

+ 1: oxigén, izmok, állóképesség

Bár a CNN cikkében nem szerepel, nem árt megemlíteni bolygónk egyik legnépszerűbb egészségbombáját: a céklát. Mint többször említettük, a téli fáradékonyság leghatékonyabb ellenszere a fitneszgumó vörös festékanyaga, a betanin, mely erőteljes vérképző, a cékla másik festékanyaga, az antocián pedig a káros szabadgyököket irtja. A cékla tele van vitaminokkal, növényi vassal, magnéziummal, káliummal és folsavval, segíti a véráramlást, csökkenti a vérnyomást, támogatja a kalcium felszívódását, klasszikus májtisztító és méregtelenítő, sőt, bőrünk napsütötte színét (különösen sárgarépával párosítva) is hosszú távon fixálja, valamint – ami Hamiltonnál vezető szempont – nitráttartalma révén kivételes hatást gyakorol az izmok oxigénfelvételére - emmiatt a 2016-ban Premier League-nyertes Leicester City felkészülési programjába is bekerült, és győzelemre segítette a csapatot.

Borítókép: Lewis Hamilton 2016-Malajzia (szerkesztve), fotó: Morio