Valahol minden meg van írva, a sors játékszerei vagyunk csupán… Ha igaz a mondás, a végzet nemcsak kegyetlen, de humoros is, bizonyíték rá a zsidó gasztrokultúra egyik legfinomabb süteménye, melynek névadója mindent megtett, hogy kiirtsa a Perzsiában élő zsidókat kb. 2450 éve. Nem jött össze: ezt örökíti meg Eszter könyve és Purim, a legvidámabb zsidó ünnep koronája, a Hámán-táska.

Vajon mit szólna Ahasvéros király főminisztere, Hámán, ha tudná, hogy fergeteges partival, álarcosbállal, sütihegyekkel emlékeznek rá évről évre azok, akiket el akart tenni láb alól? Több mint valószínű nem így képzelte el örökségét, dehát a sors olykor meglepő fordulatokat produkál.

2021-ben február 25-e estéjén köszönt be és február 26-a estig tart Purim, a „zsidó farsang”, melynek forgatókönyve szerint a zsinagógákban felolvassák az ószövetségi Eszter könyvét, a Megillát, és amikor a gonosz Hámán neve elhangzik, azt kereplőkkel, csörgőkkel, kiabálással kell elnyomni – ennek a gyerekek maradéktalanul eleget is tesznek, ld. a videót 1.55-től: Purim>>

Hogy ki volt az elhíresült Hámán? Mint említettük, a perzsa uralkodó, Ahasvéros főminisztere, aki azon egyszerű oknál fogva akarta kiirtani a zsidókat, mivel a helyi közösség egy prominens tagja, Mordecháj – a király újdonsült felesége, Eszter nagybátyja – nem volt hajlandó meghajolni előtte, mert szerinte ez a gesztus csak istent illeti meg. Hámán bosszúból az összes Perzsiában élő zsidót meg akarta öletni, a csapás időpontját pedig sorsvetéssel határozta meg: innen, a héber „pur” (sorsvetés) szóból ered az ünnep neve: Purim.

A gyönyőrű Eszter (Hadassza) közbenjárására azonban a terv meghiúsult, Ahasvéros végül Hámánt akasztatta fel a Mordechájnak szánt bitófára, sőt – mivel Mordecháj a történet elején még egy halálos merénylettől is megmenti – a bölcs zsidót nevezte ki főminiszterévé. Hámán zsidók lemészárlására vonatkozó rendeletét ekkor azonban már nem lehetett érvényteleníteni, így Ahasvéros engedélyt adott a Perzsiában élő diaszpórának arra, hogy Ádár 13-án megvédjék magukat és megöljék támadóikat.

Sokak szerint persze nem véletlen, hogy a király előző feleségében, Vastiban csalódva épp a sztori elején habarodott bele a zsidóságát egy ideig titkoló Eszterbe, hiszen a fiatal nő küldetése lett népét megmenteni a pusztulástól. A „rejtőzködő” gondviselést fejezi ki az is, hogy Purimkor a farsanghoz hasonlóan álarcot öltenek és maszkabált csapnak: a szokás gyökere, hogy Eszter könyvében egyszer sem hangzik el isten neve, állítólag azért, mert isten ez esetben a kulisszák mögül, magát nem felfedve, „álarcban” rendezte úgy a dolgokat, hogy a zsidók megmeneküljenek.

Purim időpontja ellenére nem titulálható a keresztény böjtbe fricskaként ékelődő örömünnepnek, vannak párhuzamok a kettő között, ha nem is a menüt illetően. Bár kevesebben gyakorolják, Ádár 13-án napkeltétől napnyugtáig a zsidó közösségekben is szokás böjtöt tartani (Eszter böjtje), a program pedig nemcsak zajos bulizásból és sütihegyekből áll: a (keleti ortodox) böjti kötelezettségekhez hasonlóan, Hámán kifigurázása mellett fontos szabály gyerekek számára is a sláchmónesz: ételajándék küldése barátoknak, rokonoknak – a hagyomány szerint legalább kétféle, azonnal elfogyasztható ételt és italt kell küldeni legalább egy embernek. Emellett Eszter és Mordecháj rendelete előírja, hogy mindenkinek, még a szegényeknek is legalább két szűkölködőt kell szintén két ételből álló adománnyal hozzásegíteni ahhoz, hogy megtarthassák az ünnepet, ez az ún. mátánot leevjonim. A középkor leghíresebb zsidó bölcse, Maimonidész arra intett, hogy a rászorulók megsegítésének parancsa fontosabb, mint Purim összes direktívája együttvéve, mivel így tud mindenki bevonódni, részévé válni az ünnepnek.

Hámán-táska (Hamantaschen, Humentás)

„Enni, inni, vigadni”: szól a purimi parancsolat, mely a zsidó lét egyik legkellemesebb és legkönnyebben betartható alapvetése. Az Ádár 13-án késő délután kezdődő vacsora (szeudá) családi, baráti körben zajlik hosszú órákon át – a 2021-es év a járványügyi előírások miatt persze rendhagyó, de jövőre remélhetőleg mindenki visszatérhet a normál kerékvágásba. Ami biztos, hogy az ünnepi menü koronáját, a Bubbe (nagyi) Hámán-táskáját semmilyen vírus nem tudja lesöpörni az asztalról, prezentálunk is egy remekbeszabott receptet:

Kreatív Hámán-táska: a színes batyuk tésztáját cékla- és/vagy pirosgyümölcslével festik (unsplash.com)

Természetesen ahány ház, annyi Hamantaschen, pár univerzális szabályt azonban be kell tartani: a hagyomány szerint a süti a gonosz perzsa főminiszter kalapjáról (vagy füléről) kapta formáját, így csúcsosnak, háromszögletűnek kell lennie és látszódnia kell benne a tölteléknek – ami az esetek 99%-ban mákos, ugyanis a zsidóságát titkoló Eszter Ahasvéros palotájában egy ideig csak magvakat evett, de lehet diós, illetve (különösen cseh verziókban) szilvalekváros is.

Hozzávalók a tésztához (1 tepsi mennyiség):

• 300 gramm prémium minőségű búzafinomliszt (pl. Gyermelyi búzafinomliszt)
• 113 gramm puha vaj
• 2 nagy, friss tojás (pl. Gyermelyi Extra sárga friss)
• 1-2 csomag vaníliás cukor vagy 1 zacskó vaníliaesszencia
• 55 gramm barna nádcukor
• 60 ml méz
• 1 kávéskanál sütőpor
• 1 csipet szódabikarbóna
• 1 pici csipet só

A töltelékhez:

• 200 gramm darált mák
• 56 gramm puha vaj
• 1 friss, enyhén felvert tojásfehérje
• 236 gramm (kb. 1 pohár) minőségi barack/szilva/pirosgyümölcs lekvár
• 1-2 csomag vaníliás cukor vagy 1 zacskó vaníliaesszencia
• Fél citrom leve
• Fél narancs leve
• Fél dl rum
• 170 gramm arany mazsola
• Ízlés szerint: pár csipet őrölt fahéj
• Ízlés szerint: porcukor vagy édesítőszer (a baracklekvár, a mazsola és a vaníliás cukor édességét számítsuk bele)
• Ízlés szerint: a kezeletlen citrom és narancs reszelt héja
• 75 ml (kb. 1/3 pohár) víz
• 1 pici csipet só

Elkészítés:

1. A tojásokat robotgéppel verjük fel.
2. A vajat keverjük ki a cukorral és a mézzel. Keverés közben, lassan adjuk hozzá a felvert tojást, a vaníliás cukrot/vaníliaesszenciát, és szitálva a sütőporral elkevert lisztet.
3. A kidolgozott, homogén tésztát formázzuk labdává, csomagoljuk alufóliába és pihentessük hűtőben pár órán, de akár egy éjszakán át.

Töltelék:

1. Egy kisebb lábasba öntsük bele a vizet, a darált mákot és a cukrot.
2. Folyamatosan kevergetve melegítsük fel, közben adjuk hozzá a vaníliás cukrot/vaníliaesszenciát, a tojásfehérjét, a rumot, a citruslevet, a mazsolát, a fahéjat, a pici sót és a citrushéjat. Főzzük 5-6 percig, majd takarékra véve a gázt keverjük el benne a puha vajat és a barack/szilva/pirosgyümölcs dzsemet.
3. Pár percig kevergetve főzzük, majd zárjuk el a gázt, tegyük félre.
4. A tölteléket hűtőben teljesen hűtsük ki, ezalatt besűrűsödik és az ízek is összeérnek.

Nyújtás, formázás:

1. A tésztát vegyük ki a hűtőből, kicsit dolgozzuk át, majd lisztezett deszkán 3-4 mm vastagra nyújtsuk ki.
2. Egy (előzőleg hűtőbe tett) pohárral szaggassunk belőle korongokat.
3. A kellően besűrűsödött töltelékből tegyünk 1 teáskanálnyit a korongok közepére.
4. A Hámán-táska formázása: a tésztakorong bal oldalát hajtsuk be úgy, hogy középen a töltelék egy része szabadon maradjon. A korong jobb oldalát hajtsuk rá, tapasszuk le: így megvan a háromszög 2 oldala és felső csúcsa.
5. A tésztakorong alját hajtsuk fel és tegyük be a háromszög bal sarka alá. Nyomkodjuk le.
6. A háromszög csúcsait kissé csípjük meg, húzzuk ki.

Sütés:

A Hámán-táskákat rakjuk kivajazott, sütőpapírral bélelt tepsire és süssük 150-160 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára (kb. 30-40 perc). Kivétel előtt végezzünk tűpróbát.

PartiTipp: a zsidó ünnepek közül az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályok Purimkor – finoman szólva – a leglazábbak, az Eszter könyvében foglaltak szerint a máskor elvárt mértékletességgel szemben „Addig kell inni, míg nem tudunk különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között”. Hát, a határait mindenkinek magának kell ismernie, de azért csak óvatosan: Chág számeáh, boldog ünnepet!