Kultúrgasztro-köszöntő a téli napforduló alkalmából perzsa csemegékkel, Chelleh-éj tradícióival és a szufi misztikus költő, Háfiz-i Sírází elmaradhatatlan soraival.

Legendás sütivel köszöntjük az egészségügyi, szociális és egyéb humanitárius területeken dolgozókat humanitárius világnapon – szerezz örömet nekik vagy valakinek, aki sokat tett érted falatnyi figyelemmel, gasztroszenvedéllyel!

Érzéki ízutazás Szemiramisz függőkertjének legkedvesebb virágával.

A szamárlevest 800 éve ugyan a kényes perzsák lehúzták az étlapról, tésztája, a laska viszont világhódító útra indult: többezer kilométert tett meg, megélte birodalmak felemelkedését és bukását, betűt cserélt, jelentést duplázott, így ismerjük mi most: 1. laska, a négyszögletes lapokra vágott vagy tört tészta (közeli rokona a lebbencs), valamint 2. laska, mint a tészta maga, mely lehet bármilyen formájú. A szamár ki, a perzsák, arabok, törökök beugrottak a lábasba, a máig virágzó közép-kelet-európai laskarégión kívül az őstészta másik bázisát pedig a világ túloldalán találjuk meg…

Perzsiában hosszútésztát mindig hó elején vagy nagy változások, új időszakok kezdetén ettek, míg az ókori Dél-Itáliában a temetések és a búcsú levese volt a „macaria aionia”. A makaróni világa színesebb, mint gondolnánk, az istenitől az obszcénig terjed, ki hinné, hogy korunk népszerű süteménye, a makaron, Punch & Judy, valamint egy látványos pingvinfaj is felbukkan a szinte kibogozhatatlan gasztrosagában?